Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Li Peng

1994. július 11.

Li Peng kínai kormányfő júl. 9-én este érkezett háromnapos romániai látogatására. Li Peng pihenéssel kezdte, majd júl. 11-én tárgyal Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel. Li Peng a volt keleti tömb országai közül egyedül Romániát keresi fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten mind Iliescu, mind Li Peng hangsúlyozták a kapcsolatok gazdasági vonatkozásait. Kína Németország után Románia második legnagyobb gazdasági partnere. Li Peng kiemelte, hogy Kína jól együttműködik Romániával és a két állam sok esetben azonos módon közelíti meg a nemzetközi kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

1995. július 5.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök júl. 3-7-e között látogatást tesz Kínában, eleget téve Li Peng miniszterelnök meghívásának. A látogatás során kereskedelmi egyezményeket írnak alá. A küldöttségben a kereskedelmi, az ipari, az egészségügyi, a tudományügyi miniszterek mellett nagyszámú üzletember kapott helyet. A román küldöttség Vietnamba és Pakisztánba is ellátogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1995. november 2.

Nov. 2-án háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Konsztantinosz Sztefanopulosz görög köztársasági elnök, aki Iliescu elnökkel és más vezetőkkel is találkozik, majd kulturális egyezményt ír alá. Ugyancsak nov. 2-án érkezett Bukarestbe a kormány hivatalos meghívására Hu Csin-tao, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja. Vacaroiu miniszterelnök ebből az alkalomból méltatta a két ország közötti jó kapcsolatot, amelyet megerősített Iliescu elnök kínai látogatása és Li Peng miniszterelnök romániai vizitje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1997. szeptember 7.

Szept. 7-én este ötnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott Emil Constantinescu elnök, útjára elkísérte a kormány több tagja, köztük Adrian Severin külügyminiszter. Elutazása előtt a román elnök elmondta, hogy a két ország közötti árucsere volumene az utóbbi három évben drasztikus módon csökkent. Az 1989-es fordulat óta Ion Iliescu volt elnök két látogatást tett Kínában, 1994-ben Li Peng miniszterelnök, 1996-ban pedig Csing Cö-min államfő látogatott el Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2003. július 21.

Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2003. augusztus 19.

Államfőként aug. 19-én harmadszor utazik Pekingbe Ion Iliescu elnök, hiszen 1991-ben és 1994-ben, előző mandátuma idején is tett látogatást a kínai fővárosban - de régebbi emlékeket is felidézhet. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, de nem Románia. Ion Iliescu egyike volt a kevés államfőnek, aki már 1991-ben, majd 1994-ben is ellátogatott Kínába. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását, és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. Adrian Nastase kormányfő tavaly júniusban, majd idén tavasszal, éppen a SARS-járvány legveszélyesebb időszakában járt Pekingben. A kétoldalú forgalom két évtized alatt töredékére csökkent, 1999-ben 191 millió dollárt tett ki. 2000-ben ez a szám 298 millió dollárra emelkedett, már ötezer kínai tulajdonú cég működött Romániában, igaz, összesen csak 41 millió dollár alaptőkével. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2013. május 28.

LAPSZEMLE
Ponta és Antonescu csipkelődései…
A román lapok főleg a meghívottakra és rajtuk keresztül az RMDSZ pártkapcsolataira összpontosítottak az RMDSZ szombaton lezajlott 11. kongresszusáról közölt hétfői írásaikban.
A Szociálliberális Szövetséghez (USL) közel álló Jurnalul Naţional Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavait adta egyik írása címének: „nem vagyunk alábbvalók egyetlen más nemzetnél sem”, s ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető köszöntőjéből azt emelték ki, hogy a politikus szavazásra buzdította az újonnan magyar állampolgárságot szerzett romániai magyarokat, Ujhelyi Istvántól, az Országgyűlés szocialista alelnökétől pedig azt idézték, hogy szerinte a „Fidesz–RMDSZ meccset” az utóbbi nyerte meg, miután megszerezte a romániai magyarok egyértelmű választói felhatalmazását.
A jobboldali Evenimentul Zilei napilap Ponta és Antonescu partnersége politikai társbérletté vált címmel írt arról, hogy az USL két társelnöke ironikus megjegyzéseket tett egymásra az RMDSZ kongresszusán. A lap szerint a csipkelődések sorát Victor Ponta kormányfő nyitotta meg, akinek a beszéde előtt a szervezők eltávolították a szónoki pulpitusra terített székely zászlót – a szociáldemokrata miniszterelnök szerint – azért, hogy ne tévesszék össze a liberálisok ugyancsak kék-sárga zászlajával. Koalíciós partnere, Crin Antonescu liberális pártelnök szerint meglepő, hogy Ponta ezekre a színekre „allergiás” és nem a jobbközép ellenzék narancssárgájára. Antonescu azzal élcelődött, hogy inkább a vörösből (a szociáldemokraták színéből) van túl sok a román közéletben – idézte fel a szóbeli pengeváltást a lap.
A liberális hátterű Adevărul vezércikkírója szerint a politikai „házasságközvetítés szakértőinek” számító RMDSZ-vezetőknek egyelőre az egymással civakodó román koalíciós partnerek egyike sem tud előnyös „házassági” ajánlatot tenni, mert még nem jött el válásuk ideje. De az „RMDSZ-menyasszony” számára nyilvánvaló, minek tulajdoníthatók a „kérők mézes-mázos” szavai, ezért természetes, hogy a szövetség alkotmánymódosító javaslataival és autonómia-igényével offenzívába kezdett, mint ahogy az is, hogy a kormányfő védekező álláspontot képviselt – írta a lap. Mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok igyekeznek helyrehozni kapcsolataikat az utóbbi időben „elhanyagolt” RMDSZ-szel – állapítja meg a cikkíró, aki szerint ez helyes is. „Azt a politikai vezetők is megértették, hogy a magyar polgártársainkhoz vezető utat rendszeresen kátyúzni kell, sosem szabad hagyni tönkremenni” – zárta cikkét az Adevărul.
A kormánnyal és az ellenzékkel szemben egyaránt kritikus Gândul érthetetlennek nevezte, hogy miközben a magyarok határozottan kijelentik: kulturális és területi autonómiát akarnak, az ország kétharmados többséggel rendelkező vezetői azzal vannak elfoglalva, hogy egymásra tesznek méltatlan és értelmetlen ironikus megjegyzéseket. A szerző szerint az RMDSZ-kongresszuson a román állam szétverésének tervét hirdették meg, miközben „két cirkuszi bohóc” szórakoztatta a közönséget.
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998